A XVIII-XIX. században a fogszabályozásban számos jelentőségteljes felfedezés történt eleinte Európában később pedig az USA-ban is. Ezekben az időkben kezdek el használni sok olyan készüléket, amelyek a ma használt fogszabályozók alapját képezik ilyenek például a harapásemelők a keresztharapás kezelésére és a fogszabályozásban alkalmazott csavarok. Jhon Thomes volt az első olyan fogszabályozással foglalkozó szakember, aki elsőként írta le a fogmozgatás alapelvét, nevezetesen azt, hogy a fogszabályozó készülék által a fogakra gyakorolt folyamatos irányú nyomás csontátépülést eredményez a fogakat körülvevő csontban, ezáltal a fogak a kívánt irányba mozdulnak.
A címben is szereplő modernkori fogszabályozás ősapja, nem más, mint Edward H. Angle. Amerikai fogorvos volt, Ő választotta külön a fogászat többi ágazataitól a fogszabályozását, és megalapította az első fogszabályozó társaságot, valamint fogszabályozási folyóiratot indított. Ezek mind nagy előre lepések, de nem is emiatt annyira meghatározó a neve az fogszabályozás világában, hanem azért, mert Ő volt az, aki a rendszerbe szedte a harapási rendellenességeket (Angle osztályzás) ami napjainkban is a legfontosabb fogászati besorolásként funkcionál.
A láthatatlan fogszabályozás
A láthatatlan fogszabályozáson belül is két megoldás létezik, az egyik a sínes fogszabályozás a másik pedig a fogak belső felszínére ragasztott fogszabályozó készülék. Mindkét megoldás esetén egyértelmű, hogy az igényt a diszkréció teremtette meg. Az emberek azt szerettek volna, hogy a fogszabályozójuk mások számára láthatatlan legyen és ha már láthatatlan akkor a viselése legyen kényelmes és komfortos is. Az utóbbi két állitás már csak az egyik módszerre igaz, ugyanis a fogak nyelvfelöli felszínére rögzített fogszabályozó készülékeknek előnyeik mellett számos hátránya is akad. A rögzített fogszabályozót viselő ember számára a fogak tisztítása és a megfelelő szájhigiénia fenntartása nagy feladatnak bizonyul. Különösen igaz ez, ha ez a készülék még csak nem is a fogak külső felszínen van, hanem az amúgy is nehezebben elérhető és tisztítható belső felszínen helyezkedik el.
A sínes fogszabályozás hallatán mindenkinek a technológiai vívmányok a 3D nyomtatás és a digitális tervezés jut eszébe, de ezek előtt is létezett sínes fogszabályozás. Ezeket a láthatatlan fogszabályozókat kezdetben más kezelésekkel kombinálva alkalmazták. 1945-ben született meg az első ilyen kivehető fogszabályozó. Kezdetben a fogszabályozók előállítása nagyban eltértek a mostanikaétól. A korszak technológiája nem tette lehetővé a digitális tervezést igy Set-up technológiával készítetek a síneket, minden hónapban újabb lenyomatot kellett venni a rendelőben. A lenyomatkból gipszmintát készítettek melyben kifűrészelték a mozgatni kívánt fogakat és a megfelelő helyre pozícionáltak, majd arra készítették el a síneket és ez igy ment egészen 1999-ig.
